A Pannon Borbolt bemutatja: Ipacs Szabó Birtok
Amikor egy nyirkos, párás tavaszi napon Ipacs Szabó István, a Vylyan főborásza meglátta majdani birtokának helyét a Tenkes oldalában, azonnal tudta, hogy saját szőlőt akar itt. Azt is tudta, hogy maga végez majd minden munkát, a telepítéstől a borkészítésig. S így megszületett az Ipacs Szabó Birtok, ami remek, jó ívású boraival örvendezteti a borivókat.
„A földön állunk, de az égbe tekintünk. Ide teremtettem, ez az én helyem” – mondja Ipacs Szabó István, mi indította a saját borászat alapítására. „Éreztem, hogy nagyon nagy kihívás lesz, de a pályát meg kell futni. Nem lenne teljes az életem, ha nem vállalnám fel.”
A másfél hektáros terület a borvidék siklósi részén található. Csak annyi szőlő van itt, amit maga meg tud művelni. Az egyik legmelegebb fekvésű az ültetvény, amit a borász igyekszik jól használni: meleg években tompítani, hűvös években hagyni érvényesülni. Nagyrészt cabernet franc van itt, amit maga telepített, maga nevelte saját hite, elképzelései szerint.
„Fejlődni akarok, nem növekedni. Leszűkítettem a világot másfél hektárra. Ezzel tágítom ki a határait. A legszorosabb együttlétet szeretném megvalósítani szőlő és ember között” – szól a nagyon határozott és becsülendő vezérelv Ipacs Szabótól. „Gyerekkorom szőlőben, gyümölcsösben, fóliaházak, virágok, állatok és a pince vonzásában telt. Lassan ébredtem rá, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Így jutottam el több mellékvágány után a szőlőhöz, borhoz.„
Nem akar többet, nagyobbat. Minden egyes szőlőtővel egyenként igyekszik kapcsolatban lenni. Kézzel műveli a szőlőjét, nem használ gépeket, csak egy fűkaszát és egy permetezőt. Egyfelől szerencsés helyzetben van, hiszen számára ez a birtok nem megélhetés, hanem a hobbi, a kiteljesedés helye. Talán ezért is annyira fontos számára, hogy a szőlő művelésébe bevonja gyermekeit is.
A legegyszerűbb borkészítésre törekszik. Az épület egy háromszintes, szivattyú nélküli pince. A cefrét, bort itt targonca és lift mozgatja. Van egy régi Kossuth prése, szimbolikus számára: Zsurki Sanyi barátjától kapta. Felújította, a mai kor igényeihez és tudásához alakította. A munka folyamán szintén a régi idők tapasztalatait a mostani kor ismereteivel ötvözve készítheti így borait.
A birtok Inni Jó borával kapcsolatban van egy kedves története Ipacs Szabónak: „Édesapám borát, gyermekkorom első, meghatározó borélményét idézem vissza ezzel a borral. Öreg, szórt telepítés vegyes szőlőfajtái egybe szüretelve, egyszerűen, az ősi hagyomány szerint elkészítve. A végső arcát a cabernet franc adja. Kisebbik fiam, Vencel ezt kóstolva megjegyezte, hogy jó inni, majd a nagyobbik Vince elmerengve válaszolta "Inni jó!" Három éves fiam így ösztönösen megfogalmazta azt, amiért generációk óta dolgozunk.„
Mi a 2016-os borral kapcsolatban ezt írtuk: kékfrankos- cabernet franc cuvée, ahol a kékfrankos dominál illatban és ízben. Meggyes, fűszeres összhang, nagyon kedves, jó savakkal, hosszan érződik. A teljesség jellemzi. Ahogy elődje is diktálta, inni jó.