Badacsonyi borvidék
Legendák földje a Badacsonyi borvidék. Legendás boroké, legendás szőlőké és legendás embereké. Már a Balaton közelsége is különleges adottságokkal ruházza fel, de a talaj, a hegyet alkotó bazalt az, ami unikálissá teszi a világ bortérképén. Misztikum és zarándokhely minden borszerető ember számára, régi magyar fajták és nemes gondolatok lelőhelye.
“Végül a badacsonyi és a szentgyörgy-hegyi. Mind a kettő hímbor, éspedig minden fajtájában az. A férfilény minden árnyalata megvan benne, az önmagában gyönyörködő Nárcisszusztól az aszkétáig, és a királyi előkelőségtől a bohémségig. Nagy szó. Mert mindegyik hegy egész kozmosz. Valamennyi fajta megterem itt, a rajnai és olaszrizlingtől kezdve az aszúkig. A nagy híres fajták a szürkebarát és a kéknyelű.
A badacsonyi és a szentgyörgy-hegyi között levő különbségről, majd ha az egyetemen a bortudományi tanszékre kineveznek, egy fél évig fogok előadni. Ez az iskolapéldája annak, hogy két nagy bor miben tud egymáshoz hasonlítani és miben tud különbözni. A badacsonyi olyan, mint a világhírű művész, a szentgyörgy-hegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki, és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek. Mind a kettőben megvan a nagyság, de az egyiket olimpiai, a másikat kínai, tao nagyságnak nevezném.
Különös, hogy mennyire nem tudok a kettő között választani. Már - már döntöttem a szentgyörgy-hegyi mellett, de mikor megittam egy pohár badacsonyi rizlinget, melléje álltam; aztán esküdtem a badacsonyira, de csak addig, amíg szentgyörgy-hegyihez nem jutottam. Végül is mi akadályozhat meg abban, hogy görög is legyek, meg kínai is?” Hamvas Béla: A bor filozófiája
A Badacsonyi borvidék története
Hogy már a római korban is termesztettek itt szőlőt, nem lehet kétséges. Pannonia provincia részeként magától értetődő volt, hogy a helyi mezőgazdaságban megjelenik mindaz a szokás és tudás, amit a birodalom egésze magáénak tudott. Erről több írásos emlék is tanúskodik, köztük Domitianus császár határozata, amiben a gyenge gabonatermés miatt elrendelte a művelt szőlőterületek felének kipusztítását, és gabonával történő bevetését. (Még szerencse, hogy ezt később Probus császár feloldotta, és újra engedélyezte a szőlőtelepítést.)
A középkorban egyházi uradalmakon művelték a szőlőt, és mivel a Balaton és környéke a három részre szakadt ország törökmentesebb részébe került, ez így is maradt a reformkorig. Az biztos, hogy a 19. századra a badacsonyi bort már a tokajival említették egy lapon, és nem véletlenül alapított itt szőlőbirtokot sok magyar főnemesi család. Ennek nyomai szerencsére ma is láthatóak: sok gyönyörű kúria, borház, présház és pince viseli magán egy-egy család nevét ma is.
Bár a filoxéra-járvány óriási pusztítást végzett Badacsony környékén is, az újjátelepítés során sok-sok évre előre gondolva születtek a “modern” ültetvények. Támfalak létesültek, kialakult a táj ma is látható arculata. Új szőlőfajtákat ültetettek, például a szerzetesek által importált pinot grist, ami új otthonra lelt itt, és vált olyan fajtává, ami nélkül elképzelhetetlen lenne Badacsony: ez a szürkebarát.
A borvidék adottságai
Ahogy a fenti Márai idézetből is látszik, a történelmi borvidéket két hegy határozza meg: a híresebb talán a 438 méter magas Badacsony-hegy, a másik az egyébként cseppet sem másodrendű Szentgyörgy-hegy a maga 414 méterével.
A borvidék nem csupán csak erre a két hegyre korlátozódik, mivel Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek (Badacsony, Csobánc, Szentgyörgy-hegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek), azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el.
A borvidék mineralitásban gazdag szőlőhegyeit északról a Bakony hegység vonulatai határolják, délről Közép – Európa legnagyobb tava, a Balaton határolja. A badacsonyi bor különlegességét nemcsak a Balaton alakította mikroklíma határozza meg, hanem a hegy maga: a felső talajréteg alatt masszív bazaltréteg van, ősi vulkanikus kőzet. Szőlőt közel 2000 hektáron művelnek, de ennek több mint duplája az a terület, ahol lehetne termeszteni.
Jellegzetes badacsonyi borok
Legnagyobb területen olaszrizlinget termelnek, egyik borvidéki különlegesség, hogy a jó évjáratokban szemelt rizlingként kerül forgalomban. Területben ezután a szürkebarát következik, majd a tramini, a muscat ottonel, a rajnai rizling és a chardonnay.
És ne felejtkezzünk meg a kéknyelűről, ami a nyolcvanas évek fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emblematikus tájfajtája lehet!
