A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Balatonfüred-Csopaki borvidék

A Balatonfüred-Csopaki borvidék az egyik legizgalmasabb régi magyar borvidékünk. A Balaton északi partjának keleti felén, a tavat határoló hegyvonulat oldalán húzódik. A csaknem egy évezrede megalapított Tihanyi Apátságnak köszönhetően mindig is kitüntetett figyelem övezte itt a borkészítést.

“Volt idő, hogy egész télen csopakit ittam, egy kicsit sárgásrózsaszínű pezsgő italt, amely bámulatra méltó arányérzékével állt az édeskés és a savanykás között. Mértéke, úgy vettem észre, pont három és fél deci volt. Kísérletet tettem másokkal is, és nem volt ember, akinél ne vált volna be. Ebből a borból három és fél deci! Ilyen a csopaki. Ilyen egzakt, kétszer kettő négy bor ez.” Hamvas Béla: A bor filozófiája

A Balatonfüred-Csopaki borvidék története

A szőlőművelés a római korig vezethető vissza, a közeli Balácza pusztán feltárt ókori villa romjánál található falfestményeken sok szüreti jeleneteket örökítettek meg. 1082-ből származó tulajdonlevél szerint a veszprémi püspöknek már volt szőlőbirtoka Csopakon.

A szerzeteseknek köszönhetően a szőlőművelés és a borászat színvonala a többi tájhoz képest rendkívül magas volt, igaz, ehhez a kedvező klimatikus viszonyok is nagyban hozzájárultak. A 19. századra Balatonfüred a Balaton fővárosa lett, az ország főurai bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, s rengeteg nemesi családnak volt itt szőlője. 

A vidék tájképét a természeti szépség mellett máig meghatározza a 150-200 éves borházak, présházak, pincesorok.

A borvidék adottságai

A Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balaton északi partján, Zánkától Balatonalmádiig húzódik. Balatonfüred és Csopak mellett Lovas, Felsőőrs, Szentantalfa és Balatonszőlős az ismertebb borkészítő település, kicsivel több mint 2000 hektáron folyik a szőlőtermesztés. 

A termőtalaj igen változatos képet mutat, Lovas és Alsóörs határában jellemző a vulkáni kőzetek jelenléte, sok helyen a jellegzetesen vörös, szárazföldi eredetű Balaton-felvidéki homokkő települ, amely kovasavban és vasoxidban gazdag, s így vörös talajt eredményez. Ezentúl változatos karbonátkőzetet találni, aminek mészben gazdag málladéka a vályogos talajt fehérre színezi. Jellegzetes képet ad a vörös és fehér talaj színkombinációja.

Ezt a borvidéket a jóisten is fehérbor készítésre szánta, leginkább az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály és utóbb a sauvignon blanc és a chardonnay van jelen. Vörösbort jellemzően inkább csak a Tihanyi-félszigeten termelnek: cabernet franc, zweigelt, merlot, pinot noir.
 
A borvidéki hagyományok két borstílust különböztetnek meg. A balatonfüredi, balatonszőlősi részek borai testesebbek, tüzesebbek, komplexebbek. 

A csopaki rizlingek viszont jellegzetesen elegánsak, finom savaik összetettek, de soha nem durvák, könnyedebbek, lendületesebbek, az itteni rizlingeket a szentgyörgyhegyiekkel említik egy lapon. 

A klímát a Balaton és a hegyek határozzák meg, de az éghajlat általában szélsőségektől mentes, kiegyenlített. Viszonylag enyhe tél, korai kitavaszodás, nem túl forró, de hosszú nyár, s hosszú, derűs, száraz ősz. A tó víztükre megsokszorozva veri vissza a napsugarakat, szinte mediterrán mikroklímát teremt a tó környékén.

Rendezés:
Nézet: