A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Mátrai borvidék

Ki gondolná, hogy a Mátrai borvidék az ország második legnagyobb bortermő vidéke? Annak ellenére, hogy gazdag múltra tekint vissza, viszonylag lassan ébredő a borvidék. Inkább a nagyobb borászatok vannak jelen, de lendületesen gyarapszik a családi pincészetek száma: mindkét kategória képviselői az ékes bizonyítéka annak, hogy hatalmas potenciál és elképesztő tartalékok rejlenek a borvidékben.

Rendezés:
Nézet:

A hegyi borok? Kezdem a gyöngyösinéI. Szépen kiöltözött bor. Minden megvan benne, ami a korrekt megjelenéshez szükséges. Ehhez képest jó vendéglátó is, kellemes társalgó, sokszor elmés. A gyöngyösinéI kezd egyre fontosabb lenni a kor. Minél öregebb, annál tüzesebb, mint a helyesen érett lélek mind. A legjobb pogácsához és szendvicshez. Hamvas Béla: A bor filozófiája

A borvidék története

Nem sokkal az államalapítás után, a 11 század. derekán említik először írásban, hogy a borvidéken, “1042-ben Saár határában zárdát építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik”. A szőlőtermesztés sosem szakadt meg teljesen, a tatárjárás utáni újjáépítéshez kivágott erdők helyét is szőlővel telepítették be a hagyományok szerint.

Mátraalján a nagyobb arányú szőlőtelepítés a 13. században indult meg, a 14. században már jelentősnek számító borkereskedelem zajlott. A borkészítés volumenéről árulkodik, hogy a török hódoltság alatt Gyöngyöst elfoglalták, s a hatvani bég dézsmabort is behajtott, de még a magyarok is adót vetettek ki a helyi borral

Míg az ország sok részén a német betelepítések fellendülést hoztak, a mátrai részeken ez kevésbé valósult meg, s Mária Terézia vámrendeletei is tovább nehezítették a vidék borkereskedelmét. 

A borvidék adottságai

A borvidék a Mátra-hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna patak és a Zagyva folyó által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. Jelenleg is innen kerül ki a magyar borexport csaknem 40 százaléka.

A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra-hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a szőlőt. Az üde, friss gyümölcsös jelleg a vörös boroknál is jellemző. 

Napjainkban a borvidékhez tartozó 22 településen termesztenek szőlőt. A körzet kiemelkedő bortermelő települései: Abasár, Markaz, Visonta, Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos.