A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Pannonhalmi borvidék

A Pannonhalmi borvidék a legkorszerűbb technológiákat ötvözve az évszázados tradíciókkal mára nem csak az ország egyik legrégebbi, hanem a magyar minőségi bortermelés egyik meghatározó régiójává vált.

A borvidék története

A Pannonhalmi borvidéken, a Bakony-hegység nyúlványaitól a Kisalföld-medence felé haladva évszázadok óta teremnek a szőlőtőkék. A Sokorói dombvidéken fekvő borvidék Magyarország egyik legrégebbi borvidéke, melynek történeti kezdete a római korig nyúlik vissza.

A szőlőtermelés hagyománya szorosan kötődik a pannonhalmi apátsághoz. A magyar szőlőművelést írásban először a Pannonhalmi Apátság alapítólevele említi, mint tized alá eső terményt. Szent László 1093-as pannonhalmi birtok-összeíró levele 88 szőlőművest említ. A bencések valószínűleg jelentősen hozzájárultak, hogy a környéken elterjedt a szőlőművesség. Ennek elismeréseként a 13. században a király fennhatóságuk alá vonta a térség szőlőműveseit.

Az utóbbi két évtizedben dinamikus fejlődés figyelhető meg a borvidéken, a korszerű technológiák ötvözve az évszázados tradíciókkal mára nem csak az ország egyik legrégebbi, hanem a magyar minőségi bortermelés egyik meghatározó régiójává tette a Pannonhalmi borvidéket.  

Pannonhalmi borvidék - Pannon Borbolt Kép1

A Pannonhalmi borvidék adottságai

A borvidék csaknem 650 megművelt hektárjával az ország egyik legkisebb borvidéke. A talaj javarészt középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat – dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Klímája magyar viszonyok között átlagosnak mondható.

Több évtizedes szünet után a borvidék 1990-ben jött létre s jelenleg Pannonhalmi borvidék néven működik.

A Pannonhalmi borvidék 15 települést foglal magába (Nyalka, Pázmándfalu, Győrság, Pannonhalma, Écs, Ravazd, Nyúl, Felpéc, Kajárpéc, Győrújbarát, Győrszemere, Tényő, Lázi, Győr-Ménfőcsanak, Románd). Földrajzilag a Pannonhalmi Szent Mártonhegy, a Csanak- és Szemerehegy alkotják a dombság magját. Legmagasabb pontjuk 317 méter.

A borvidéken sokfelé a meredek löszfalak páratlan lehetőséget adtak úgynevezett „lik-pincék” kialakítására. Ezeket használta a szőlőtermelő ember, amelyben lakott, bort tárolt, érlelt. A borvidék legszebb „lik-pince” sorait Győrújbarát, Nyúl, Écs települések „horgasaiban” találni.

A Pannonhalmi borvidék egy hagyományosan és ma is hangsúlyosan fehérbort termő terület, bár érdekes adat, hogy a múlt évszázad első felében még közel azonos volt a kék és fehérszőlő aránya.

A legnagyobb területen olaszrizlinget termelnek, de szép számmal van rajnai rizling, chardonnay és rizlingszilváni, valamint fűszeres tramini, sauvignon blanc. Az itt termett fehérborok remekül hordozzák a táj adta jegyeket. Frissek, fajtajellegesen gyümölcsösek, ahol a löszön érett savak szép hátterei az izgalmas illat- és ízvilágnak, hogy az hosszú ideig hízelegjen a fogyasztónak.

Az újra reneszánszát élő hordós erjesztésű, érlelésű nagytestű fehérborok, melyek alapanyagai az olaszrizling, chardonnay-pinot blanc mutatják meg leghűebben a páratlan borvidéki adottságokból adódó lehetőséget.

Rendezés:
Nézet: