Olaszrizling
Ha csak egy fehérbort lehetne választani Magyarországról, az olaszrizling lenne az. Szinte minden borvidékünkön fellelhető, s minden magyar borok közül talán az olaszrizling fordul elő a legtöbb formákban. A remek fröccsbortól kezdve egészen a csúcsborokig, reduktívaktól a hordóban érleltekig, gyümölcsöstől az ásványos, minerális különlegességekig sok-sok bor bizonyítja a fajtában rejlő potenciált.
| Egyéb nevei | welschriesling, taljanska grasevina, riesling italien, rizling vlassky, nemes rizling, italian riesling |
| Származása | Franciaország vagy Olaszország |
| Elterjedése | Ausztria, Horvátország, Románia, Magyarország |
| Hazánkban | Balaton-felvidéki borvidék, Etyek-Budai borvidék, Somlói borvidék, Balatonfüred-Csopaki borvidék, Egri borvidék, Balatonboglári borvidék, Mátrai borvidék, Badacsonyi borvidék, Bükki borvidék, Neszmélyi borvidék, Villányi borvidék, Kunsági borvidék, Pécsi borvidék, Pannonhalmi borvidék, Tolnai borvidék |
| Érdekesség | hazánkban a legelterjedtebb fehérszőlő fajta, 6000 hektáron termesztik |
| Ételpárosítás | sajtok, halak, saláták, fehér húsok, de nagyon jól működik tésztaételek mellett is |
Az olaszrizling eredete
Annak ellenére, hogy ma a legnagyobb területen termesztett fehérszőlőnk, az olaszrizling viszonylag későn, a 19. század közepén érkezett Magyarországra. Népszerűsége rohamosan erősödött, értékeit hamar felfedezték, ezek ellenére eredete ma is homályba vész - de legalábbis nem pontosan azonosítható.
Egyes vélemények szerint Olaszországból származik. Német neve, a welschriesling dicső múltat sejtet: ez szerint nevének jelentése római rizling, amit magától értetődően fordíthattak itáliai, majd olaszrizlingként is. Ez az ókori rómaiak közvetítését feltételezi, míg a horvát grasevina a kelet-balkáni eredetre utal. A legújabb kutatások szerint az Osztrák-Magyar Monarchia területére a német borászati központból, Heidelbergből érkezett, oda viszont egyértelműen Franciaországból került. (Magyarországon egyébként nagy hagyománya volt annak, hogy a francia dolgokat olasznak nevezzék.)
Az olaszrizling Magyarországon
Hazai elterjedését segíthette, hogy a 19. században kitört filoxéra-vész idején már ismerték, s rengeteg elpusztult ültetvény helyére telepítették. A Tokaji borvidéket leszámítva jelentős területen művelik a borvidékeinken, a legnagyobb ültetvények a Balaton környéki borvidékeken találhatóak, egyenként 700-700 hektáron. (Itt kell megjegyezni, hogy a horvát Belje szinte egymaga művel ekkora területet.)
A kommunizmus idején a tervgazdálkodás hamar megtalálta magának a fajtát, mivel az viszonylag ellenálló, de jó cukorgyűjtő, bőtermő, így erőteljesen igénybe vették, renoméja erősen megkopott. Szerencsére azért az utóbbi években nagyon sok jó olaszrizling készül, külön dedikált hónap és eseménysorozat (Olaszrizling Október) is népszerűsíti a fajtát.
A szőlője hajlamos a töppedésre, aszúsodásra is, ízében keserűmandula bukkan fel, bírja a fahordó érlelést. Kerek és karakán savai könnyeddé, üdévé teszik, ráadásul különleges képessége, hogy nagyon szépen hasznosítja a minerális anyagokat. Bár nem jellemző rá az intenzív illat és ízjegyek, de zamatai képesek arra, hogy visszaadják a termőhely jellegzetességeit.
