A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Bikavér

Magyarország legismertebb vörösbora a bikavér. Történelmi örökség, szimbólum, szinte magától értetődő, hogy szigorú törvények és eredetvédelmi rendszer szabályozza. Hazánkban csak a Szekszárdi és Egri borvidéken használhatják a bikavér kifejezést, s a borászok évek óta komoly törekvéseket tesznek az egységes megjelenés, előírt fajtaösszetétel felé.

Pannon Borbolt adatlap

Lehetséges összetétele kékfrankos, kadarka, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser, blauburger, zweigelt, pinot noir, menoire, turán, bíborkadarka és syrah
Származása Magyarország
Hazánkban Szekszárdi borvidékEgri borvidék
Érdekesség Garay Jánosnak használta először a bikavér szót, 1846-ban "Szegzárdi bordal" című versében
Ételpárosítás Érlelt sajtok, sztékek, vörös húsok, vadhúsok, pörköltek, sültek

 

Rendezés:
Nézet:

A bikavér legendája

A bika vére és a bor összehozása már az ókori görögöknél felbukkan. A görög-római Mithrász-kultusz istensége, Mithrász leölt egy áldozati bikát, s ahova az állat vérét folyatták, ott később szőlőtőke nőtt a földből.

A legenda szerint a magyar bikavér az egri vár híres, 1552-es ostromakor született meg. A történet úgy tartja, Dobó István, a vár kapitánya bikavért adott a várvédő vitézeknek, hogy azok így kapjanak erőt az oszmánok ellen. A túlerőben lévő törökök csak azt látták, hogy a bortól megbátorodnak a magyar katonák. A szakállaikon végigfolyó vörösborról viszont azt hitték, bikák vérét isszák az egriek. Ettől annyira megrettentek, hogy feladták az ostromot. 

A valóság ezzel szemben az, hogy a 19. század közepéig sem írásos források, sem oklevelek, de még útleírások sem említik a bikavér elnevezést. Minden bizonnyal Szekszárd költőjének, Garay Jánosnak köszönhető, hogy 1846-ban "Szegzárdi bordal" című versében megalkotta a bikavér elnevezést:

Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde, oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszínét?

Erdélyi János 1851-ben megjelent, a Magyar közmondások könyve című művében olvasható a Bikavér címszónál: "Így nevezik az erős veresbort, például az egrit". Az 1873-ban megjelent A Magyar Nyelv Teljes Szótára mű pedig már arra hivatkozik, hogy a "Bikavér (tréfás) - erős, sötét színű vörösbor".

Bár időről-időre fellángol a vita, hogy Eger vagy Szekszárd a jogos örökös, szerencsére a felek (úgy látszik) tartós tűzszünetet kötöttek: ugyan Szekszárdon bukkant fel elsőként a kifejezés, de használata Egerben is a mély színű bor általános megnevezésére korlátozódott. A borfogyasztók legnagyobb örömére ma mindkét borvidéken nagyszerű borok készülnek, és egészséges versengés jellemzi a borvidékeket. A cél azonban közös. Egy nemzetközileg ismert és keresett, nagyszerű magyar házasítás, a bikavér készítése.

A modern bikavér születése

Egerben és Szekszárdon is szigorú eredetvédelem írja le, hogy mi számít bikavérnek, mitől lesz bikavér egy vörösbor házasítás. A 19. században a szekszárdi bikavér alapját a borvidék klasszikus szőlőfajtája, a kadarka adta, s testes, erős, mély színű bort készítettek belőle. Nem is konkrét bort írt le akkor még a név, hiszen több dűlőből származó, különböző szőlőfajták együttes feldolgozásával készítették.

Az első tudatos bikavér-készítő a kísérletező kedvű Grőber Jenő volt a 20. század elején, aki nagy kiterjedésű birtokkal, jó borászati felszerelésekkel és korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezett. Nevéhez fűződik a Franciaországból származó medoc noir szőlőfajta meghonosítása, amely a bikavér egyik lényeges komponensévé vált.

Nem véletlen a brand gyors ismertté válása, a különböző fajták felhasználásával az évjárattól kevésbé függően lehetett jobb minőségű bort készíteni. Elkészítés jellemzői miatt általában jó bor volt a bikavér, nem véletlen, hogy a legjobbak között tartották számon.

Kivéve a szocializmusban: az egri bikavérből exportmárkát csinálnak, így a szekszárdi bikavér nevet tiltólistára tették, s száműzték még a szakirodalomból is. A bikavért ebben az évtizedekben nagyüzemi módszerekkel termelték meg, a túlterhelt tőkék és a túl korai szüret okán az alapanyag gyakran éretlen volt, a borok gyakran nem kaptak fahordós érlelést, acél- és betontartályokban való tárolás volt a jellemző.

Szerencsére a magánborászatok megjelenésével újra elkötelezett borászok jelentek meg, és ügy lett a bikavér megkopott renoméjának visszaállítása. Ezügyben nagyon hamar tett határozott lépéseket a borásztársadalom. A modern szekszárdi bikavér leginkább a kékfrankos, a kadarka, a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot szőlőfajták borának változó arányú házasításával készül. A felhasználható szőlőfajták mellett arra is előírások vannak, hogy mennyi lehet a maximum tőkeszám hektáronként, vagy éppen mekkora távolság kell két tőke között. A szabályozás nemcsak a felhasználható fajták arányát rögzíti, de az erjesztés és érlelés folyamatát is. 

A mai magyar bikavér leírása szerint nagy testű, közepes-magas csersav- és alkoholtartalommal, szép savakkal rendelkező, karakteres, fűszeres és gyümölcsös.