A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Tokaji borvidék

A legendás, a legszentebb, a legismertebb - és sokszor a leginkább ellentmondásos borvidékünk a tokaji. Történelmi érdeme és kiválósága elvitathatatlan, s szerencsére nagyon sokan dolgoznak azért, hogy jövője is hasonlóan fényes legyen: csak sokkal színesebb, árnyaltabb és izgalmasabb.

A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként. Ki milyet szeret, aszút, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon hegyaljait. Az asszony ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon hegyaljait. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon hegyaljait.
Hamvas Béla: A bor filozófiája

A borvidék története

A terület a világ első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák. A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szőlőműveseket, akik ebben a régióban telepedtek le. Ezek az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb kultúrájukat. Az aszúkészítés hirtelen megjelenése, valamint szőlőfajták átvétele arra utalnak, hogy a mohácsi vész után a Szerémi borvidékről is érkeztek onnan elmenekült szakemberek.

A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. Tokaj várát ekkor már Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők mindig a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. A 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név, mára pedig a Tokaji borvidék.

A Tokaji borvidék adottságai

A Tokaji borvidék csaknem kilencven km hosszan, de csak 3-4 km szélesen nyúlik el három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, összesen 27 települést foglalva magába.

Kontinentális éghajlat uralkodik, a legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet található a szőlőtőkék alatt. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borokat készítenek. Bár az aszúsodást, vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis nemcsak itt jellemző, más borvidékeken is megtalálható, a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről-évre bekövetkezik az aszúsodás.

A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe.

A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Rendezés:
Nézet: