Ételek és borok - Mi ezeket ajánljuk Önnek
Nagyon sok megkeresést kapunk vásárlóinktól, hogy segítsünk bort választanai egy-egy ebédhez, vacsorához, ajánljunk italt egy konkrét fogáshoz. Most összegyűjtöttünk néhány jó tanácsot, amelyek hasznosak lehetnek az étel és bor élvezetes párosításához!
Magyarországon jobbára az ünnepi étkezésekhez kötődik a borivást, s a mediterrán minta, hogy az asztalon minden főétkezésnél ott találunk egy üveg bort, széles körben nem elterjedt. Pedig amióta az ember szőlőből bort készít (valóban évezredek), azóta szerves része a bor az étkezésének. Ennek részben praktikus okai is voltak. Legtöbbször a bort egyszerűen a víz helyett (vagy vízzel keverve) fogyasztották, mert esetenként jóval tisztább volt, mint a rendelkezésre álló folyóvíz.
Idővel az egészséges ivóvíz elterjedésével és a népesség növekedésével a borfogyasztás is visszaszorult, de a borok és ételek tudatos összepárosítása is a gasztronómiai élvezetek magasabb régióiba került. Így a bor ma is elválaszthatatlan a gasztronómiától, s a gourmet étkezés fontos kísérője.
Sok helyen a mai napig tanítják és vallják, hogy vörös húshoz vörösbor, fehér húshoz fehérbor kell. A kérdés azért ennél hálisten jóval árnyaltabb, ráadásul a fenti szabály nem is minden esetben áll fenn, és arról nem is beszéltünk, hogy mi van a desszert borokkal, a rozéval, meg a pezsgővel?
Némi tudatosságra szükségünk lesz: ha bort keresünk az étel mellé, esetleg ételt a bor mellé, arra kell törekednünk, hogy az ízek kiegészítsék egymást, íz harmónia legyen, és ne váljon egyik a másik kárára. A nagy, kivételes borokat például fogyasszuk önmagukban: a kivételesen nagy tételeket hagyjuk az étkezés utánra, esetleg egy-egy falat, alapanyagot párosítsunk mellé, de a csúcsborok rendszerint olyannyira komplexek, hogy az étel csak rontaná a kóstolás élményét.
Ha az étel túlságosan határozott ízjegyekkel rendelkezik, túl savanyú, túl csípős, esetleg mézes-mázos, nehezen találunk majd olyan bort, ami ezekkel nemhogy birokra tud kelni, de élvezhető párja bír lenni. A megfelelő bor ránk és ízlésünkre van bízva, és annyi azért elmondható, hogy hibázni nem tudunk, ezért kísérletezzünk bátran.
De számoljunk le az étkezés elé szánt pálinka vagy röviditalok tévhitével! Nemhogy a „gyomrot előkészítik”, inkább eltompítják az ízlelést. Keressünk egy könnyedebb, reduktív technológiával készült fehérbort (olaszrizling, sauvignon blanc), esetleg egy száraz gyöngyöző bort. Az előételek, levesek esetén szintén biztos kézzel nyúlhatunk előbbi kategóriához, kiegészítve a rozékkal, vagy karakteresebb fehérekkel. Ha nem túl vastag, és nem túl hordós, a chardonnay általában jolly joker lehet, és még vajas, krémes ételek mellett is jól viselkedik.
Ha az étel fűszeresebb, esetleg paprikás, nyugodtan keressünk fűszeresebb és/vagy könnyedebb vöröset, például kadarkát és portugiesert. Nem bűn szárnya mellé vörösbort bontani, lásd csirkepaprikás (simán megy mellé a zweigelt, kadarka) és több olyan hal van, ami szintén megköveteli a vöröset. A komolyabb húsételekhez már kereshetünk karakteresebb, de ne túl harsány vöröset, lásd cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot. (Egy szép szelet sztékkel úristen milyen jók is ezek!) A magyaros, paprikás ételek mellé a kékfrankos pedig szinte mindig tuti választás! Ha olajos, nehezebb étel kerül az asztalra, akkor inkább figyeljünk a bor savasságára: jól ellensúlyozza az étel nehézségét.
És ne feledkezzünk meg a desszertekről sem: édes bor szinte soha sem fog jól működni édes desszerttel, szóval válogassunk inkább a száraz fehérek és csokoládés sütemény esetén a vörösborok közül. Az illatos borokkal (irsai olivér, muskotály, stb.) nehezebb dolgunk lesz, de ha merészek vagyunk és a kísérletező kedv nagy bennünk, igazán különleges ízélményekben lehet részünk!
A cikket írta és készítette: Mester Zoltán & Pannon Borbolt csapata
<<< Vissza a cikkekhez
