A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Magyarországi borvidékek

A magyar borkészítés évezredes múltra tekint vissza. Hosszú út vezetett a mai országos bortérkép kialakulásához, ami végleges formáját nem is olyan régen, néhány évvel ezelőtt nyerte el.  

Ez tulajdonképpen érthető is: Magyarország mindig is Európa tradicionális bortermelő országa volt, a történelem viharai viszont jelentősen meghatározták egy-egy borvidéke helyzetét és területi határait. 

A török hódoltság, a Habsburgok magyar borokat magas vámokkal sújtó vámrendelete, a felfoghatatlan pusztítást okozó filoxérajárvány, a trianoni békediktátum, a világháborúk akár hosszú időre is visszavetették a virágzó szőlő kultúrát. 

A rendszerváltást követően, a családi borászatok felvirágzásának köszönhetően hazai borkultúra a reneszánszát éli, a magyar borok pedig elfoglalták méltó helyüket Európa bortérképén. 

A magyarországi borvidékek területileg jól körülhatárolható egységek, melyek történelmi múltjuk, földrajzi és klimatikus adottságaik, a borkészítés sajátosságai alapján különböztetünk meg. 

Hány borvidék van Magyarországon?

Magyarországon hat borrégiót, és 22 borvidéket tartunk számon. Van köztük történelmi borvidék és viszonylag fiatal is, de általánosságban mindegyikről elmondható: saját tradíciókkal, hagyományokkal és stílusokkal rendelkeznek, s a magyar boréletet színesítik.

  1. Sopron (Soproni borvidék)

  2. Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék)

  3. Zala (Zalai borvidék)

  4. Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék)

  5. Badacsony (Badacsonyi borvidék)

  6. Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék)

  7. Balatonboglár (Balatonboglári borvidék)

  8. Pannonhalma (Pannonhalmi borvidék)

  9. Mór (Móri borvidék)

  10. Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék)

  11. Neszmély (Neszmélyi borvidék)

  12. Tolna (Tolnai borvidék)

  13. Szekszárd (Szekszárdi borvidék)

  14. Pécs (Pécsi borvidék)

  15. Villány (Villányi borvidék)

  16. Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék)

  17. Kunság (Kunsági borvidék)

  18. Csongrád (Csongrádi borvidék)

  19. Mátra (Mátrai borvidék)

  20. Eger (Egri borvidék)

  21. Bükk (Bükki borvidék)

  22. Tokaj (Tokaji borvidék)

A magyar történelmi borvidékek

Magyarország legismertebb történelmi borvidékei a 16. századra alakultak ki. A középkor egyik leghíresebb történeti borvidéke az első világháborút követő békeszerződések értelmében határon kívülre került szerémségi volt. Ezután következett a somogyi, baranyai, pozsonyi, soproni, budai, egri, borsodi, nógrádi, majd a veszprémi és zalai, végül az erdélyi borok: például a Ménesi borvidék. Az alföldiek közül a kecskeméti és a szabadszállási bor hírét őrizték meg a középkori források.

A történelmi borvidékek közül idők folyamán egyesek lehanyatlottak, megszűntek híres bortermelő vidékek lenni, mások pedig felemelkedtek. Például a tokajiról mint történeti borvidékről csak a 16. század végétől beszélhetünk, míg a móri történeti borvidék a 19. századra vált meghatározóvá. Nem véletlenül: eddigre a szőlőterületek nagymértékű növekedése következett be, szinte mindenhol termeltek már szőlőt.

Tartalomhoz tartozó címkék: Pannon Bormagazin borvidék külföld