Milyen szőlőből készül a tokaji aszú?
A Tokaji borvidék elképzelhetetlen lenne az aszú nélkül. S bár máshol is készítettek a történelem folyamán és készítenek ma is, az aszú is elképzelhetetlen lenne Tokaj nélkül. Magyarországon, sőt Európában itt lett a leghíresebb, máig meghatározza a borvidéket.
A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként. Ki milyet szeret, aszút, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon HEGYALJAI-t. Az asszony ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon HEGYALJAI-t. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon HEGYALJAI-t. Hamvas Béla: A bor filozófiája
Az aszú története
Az aszúbor nem véletlenül legendás. A világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező nemes édes boraként tartják számon, előállításuk különleges folyamatot igényel. Magyarországon természeti adottságai miatt főként Tokaj és környéke vált az aszútermelés központjává.
Az elnevezés a nemes rothadásnak indult szőlőszemekből készített borra már a 16. században megjelent különböző okiratokban. A legenda úgy tartja, hogy a magyar aszúbor készítését Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja találta fel, aki a fejedelemasszony Oremus szőlőjének terméséből készítette az első aszúbort húsvétra. Ezt később maga Kazinczy Ferenc is megerősítette.
Annyi bizonyos, hogy a tokaji aszú a 17. századra világhírű volt már, nem hiányozhatott az európai uralkodócsaládok asztaláról. Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „királyok bora, borok királya” néven illette.
A tokaji aszú milyen szőlőből készül?
Olyan szőlőfajtákból, amik jól aszúsodnak. Ez általános aranyszabály, Tokaj esetében: a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, illetve a bouvier és furmint keresztezéséből született zéta.
Hogyan készül az aszú?
Az aszú készítéséhez elsősorban kiváló adottságú szőlőtermű területre van szükség.Fontos a jó minőségű talaj, a szőlővidék fekvése és a klímaviszonyok, hogy megteremtődjenek a természetes aszúsodásnak a feltételei.
Az aszúborhoz aszúsodott szőlőszemeket használnak fel. Az aszúsodást, vagyis a nemesrothadást, a botrytis cinerea penészgomba idézi elő egyéb tényezők kedvező együttállása esetén.
Az aszúk készítésének különlegességét jelzi, hogy a szüret azzal kezdődik, hogy szemenként, kézzel kicsipegetik az aszúsodott szemeket a fürtből, amit régen faputtonyokba gyűjtöttek. A nem aszúsodott szőlőből készült mustot pedig 136,6 literes gönci hordókba töltötték kierjedni.
Az aszú annyi puttonyos, ahány faputtony aszúszemet áztattak egy gönci hordónyi borban. A jelenlegi előírás szerint a forgalomba hozatal előtt legalább három évig kell érlelni, ebből legalább két évig fahordóban. Ma persze már nem puttonnyal és gönci hordóval mérik, de az eljárás a hagyományok tisztelete miatt ugyanaz.