Palackban a második legjobb dolog a bor után, ami a szőlővel történhet

Szabó Zoltán már letöltötte az új évjáratát, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete pedig hamarosan piacra dobja a szőlőből készült különlegességét, az első saját verjus-jét.

A kutatósok ezt írják: A verjus szó szerinti jelentése zöld lé. Az éretlen szőlő kisajtolt levéről van szó, melyet a zsendüléskor szüretelt szőlőből nyernek. A szőlő cukortartalma ilyenkor még alacsony, a sav- és extrakt-tartalma azonban annál magasabb. Ennek köszönhetően a verjus gazdag antioxidánsokban, polifenolokban és egyéb élettanilag kedvező hatású vegyületben. A savanykás nedű felhasználható salátákhoz, húsok pácolására, de tízszeres hígításban frissítő ital is készíthető belőle.  Mivel a zöld lé előállítása során nincs fermentáció, a termék alkoholt nem tartalmaz, így gyermekek is fogyaszthatják.

Szabó Zoli pedig a tőle megszokott módon történelmi kitekintést is tesz: 

Hódít mostanság a verjus, holott igen régi találmány. Egy takarékosabb és globalizálatlan (nem volt friss citrom a piacon) világban a másodtermésekből vagy a későn érő - de be nem érett - szőlőkből készítettek hasonlót eleink.  Görög Demeter szőlőlajstromában (1829) az alábbiakat írja róla: "A' Tisza mellyékén Egresnek, a' Dunamellyékén pedig Szent Márton vagy Kapás szőlőnek nevezik. Akkor is megtartja az Egres nevet, ha valamelly ételt, 's italt vagy orvasságot készítenek belőle. A' Németek Agrestnek, a' Frantziák verjusnek híjják."