Pécsi Egyetemi Borbirtok

A pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézetet 70 évvel ezelőtt, 1949-ben több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva hozták létre. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepeként az ültetvények tervezett rekonstrukciójában kapott szerepet.

Bő tíz éve a Pécsi Tudományegyetem keretei között működő kutatóintézet Európában egyedülálló és pótolhatatlan fajtagyűjteménnyel és szőlőgénbankkal rendelkezik. Ennek fenntartása, bővítése és bemutathatóvá tétele, különös tekintettel az elfeledett Kárpát-medencei magyar fajtákra kivételes munka. Az 1500 borszőlőfajtát magába foglaló szőlőgénbank egyedülálló Európában, méretét és fajtagazdagságát tekintve a hatodik legnagyobb a világon.

A génmegőrzésen túl hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, aminek nem titkolt célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. A főbb gombabetegségeknek ellenálló, rezisztens fajták kialakítása gazdasági és környezeti szempontokból egyaránt előremutató, hiszen Európa 3-5%-ot kitevő szőlőültetvényeire jelenleg a mezőgazdaságban felhasznált növényvédőszerek 50%-át permetezik ki a borászatok.

Az ellenálló, de versenyképes minőséget adó szőlőfajtákkal drasztikusan csökken a szőlő kártevők elleni védelem volumene, ezzel a termelési költségek és a vegyszeres védekezés humánegészségügyi és ökológiai terhelése is.

Az új érték teremtését célozzák a nemesítési, genetikai kutatások. A kutatóintézet 26 államilag elismert szőlőfajtával és 29 klónnal rendelkezik. Az új fogyasztói igények és a kor kihívásainak (klíma- és termesztéstechnológia változás, környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások, költséghatékonyság és versenyképesség) való megfelelést szolgálja az állami minősítésre bejelentett 25 új fajta- és klónjelölt. Az új nemesítési eredményekből 11 rezisztens fajtajelölt, a klónjelöltek pedig elsősorban a hungarikum fajtakörből kerülnek ki.

A szőlészeti kutatásokat a város nyugati határában lévő Szentmiklós-hegyi 30 hektáros ültetvény szolgálja, ahol a minőségi szőlőtermesztésre borászati kutatások is épülnek. A borászati kutatások elsődleges célja a szőlőfeldolgozás korszerűsítése, az erjesztés-technológia optimalizálása, a borászati fajtaérték-kutatás és a versenyképesség megőrzésére irányuló törekvés a szélsőséges évjáratokban is.

A Pécsi Egyetemi Borbirtok borai az utóbbi években jelentős sikereket érnek el a borversenyeken is, a 2015-ös merlot bekerült a magyar borok TOP100-as listájába, több bor is helyet kapott a Borkiválóságok könyvekben. Az idei pécsi hegyközségi borversenyen a legeredményesebb termelőnek járó trófeát vihették haza, hat elnyert aranyéremmel.