Tar Pincészet

A Tar Pincészet története 1988-ig nyúlik vissza, ekkor telepítették az első olaszrizling tőkéiket a győrszemerei szőlőhegyen. Egy évtized múlva került birtokukba az egykori apátsági dézsmapince Tényőn, ami kétszáz éves múltjával ma is fontos szerepet játszik a borászat életében.

2010 után tovább terjeszkedtek, így tevékenységük eredményeként az ősi termőterületnek számító tényői Várhegy-dűlőre 50 év után ismét visszakerültek a tőkék. Napjainkban 65 hektáron művelnek fehér- és kékszőlőt egyaránt: traminit, sauvignon blanc-t, Irsai Olivért, kékfrankost és cabernet franc-t.

Az elmúlt években teljes technológiai megújuláson mentek keresztül, 2019-ben pedig felavathatták vadonatúj, modern pincéjüket is a tényői Várhegyen. Céluk, hogy korszerű, minőségi borokkal szolgálhassák ki a közönséget. “Számunkra a maximalizmus hivatásunk elengedhetetlen velejárója”, vallják, saját ambícióik mellett fontosnak tartják a Pannonhalmi borvidék felvirágoztatását is, hiszen életük egybefonódik e történelmi termőtájjal.

A Pannonhalmi borvidéken, a Bakony-hegység nyúlványaitól a Kisalföld-medence felé haladva évszázadok óta teremnek a szőlőtőkék. A Sokorói dombvidéken fekvő borvidék Magyarország egyik legrégebbi borvidéke, melynek történeti kezdete a római korig nyúlik vissza.

A szőlőtermelés hagyománya szorosan kötődik a pannonhalmi apátsághoz. A magyar szőlőművelést írásban először a Pannonhalmi Apátság alapítólevele említi, mint tized alá eső terményt. Szent László 1093-as pannonhalmi birtok-összeíró levele 88 szőlőművest említ. A bencések valószínűleg jelentősen hozzájárultak, hogy a környéken elterjedt a szőlőművesség. Ennek elismeréseként a 13. században a király fennhatóságuk alá vonta a térség szőlőműveseit.

Az utóbbi két évtizedben dinamikus fejlődés figyelhető meg a borvidéken, a korszerű technológiák ötvözve az évszázados tradíciókkal mára nem csak az ország egyik legrégebbi, hanem a magyar minőségi bortermelés egyik meghatározó régiójává tette a Pannonhalmi borvidéket.