Villányi borvidék

A Villányi borvidék Baranya megye déli részén, 3 tájegység találkozásánál, a mediterráneum szélén terül el. Mérsékelten meleg, nedves éghajlatú vidék, ahol az egyes hegységi és síksági területek mikroklímája egészen kedvező egyes növényfajok számára. A déli lejtőkön néhány fokkal mindig melegebb van, mint az északiakon, ahol a 150 méteres rétegvonal feletti területek első osztályú besorolásúak szőlőtermelés szempontjából. 

A legnevesebb dűlők a Jammertál (siralomvölgy), Csillagvölgy (Sterntal), Remete-dűlő, Ördögárok (Teufelsgraben) és Kopár-dűlő. 

A szőlőművelés a tatárjárás után a várak környékére összpontosult. (Siklós és Szársomlyó) Miután a török uralom alatt Villány szinte megsemmisült, a környező falvak lakói folytatták a szőlők gondozását, amire a betelepített szláv és rác népesség is nagy hatással volt. Ők magukkal hozták saját tudásukat és tapasztalatukat, többek között a héjon erjesztéses vörösbor készítési eljárást és a kadarka fajtát. A 17. században németeket telepítettek a vidékre, akik a portugieserrel gazdagították a villányi szőlők és borok sorát. Hagyományos fajtának a kékfrankos, az oportó tekinthető, ezek mellett a 20. század elején már francia fajták - cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot – is megjelentek. A rendszerváltás után a minőségi borokat előállító magán borászatok segítségével megindult a fejlődés a településen, mára pedig Magyarország csúcs vörösborai készülnek a Villányi borvidéken.

Kikerics

A magyar kikerics a villányi borok azonosító jele, szimbóluma, a mediterrán hatás jelképe. A védett eredetű villányi borok címkéjének alsó részén kell feltűntetni a virágot ábrázoló grafikát. (A utoljára kiadott 2 Ft-os érme hátoldalát is kikerics díszítette.)

A virág közel 80 évvel ezelőtt - Magyarországon elsőként – kapott törvény általi védettséget. A törékeny, 5-10 cm-es kikerics a Szársomlyó hegy déli lejtőinek felső részén, illetve a Kopár dűlő feletti lejtőkön (Nagyharsány határában) virágzik majdnem 1 hónapon keresztül. Virágzása a tavasz közelségét jelzi.

Villány borai – Fehérborok

Villány elsősorban a vörösborokról vált híressé, a fehér szőlőfajtákat mindenki inkább Siklóshoz köti. A friss szárazak mellett késői szüretelésű borokkal is találkozunk, melyeknek különlegessége, hogy a szőlő több meleget kap, mint más területeken. Hozzáértéssel és megfelelő tapasztalat birtokában, a savak megfelelő szinten tartása mellett izgalmas fehérborokat lehet készíteni Villányban is.

Olaszrizling

A borvidék egyik meghatározó fehér szőlőfajtája, melyet szeptember végén, október elején szüretelnek. A fajta jellemzője, hogy savait szépen megtartja, csak aszályos években hiányozhat belőle. Kétfajta bor készül belőle, egyik a 21 mustfokkal szüretelt, magasabb alkoholtartalmú fehérbor mandula aromákkal, míg a másik csendesebb, vékonyabb, 16 körüli mustfokkal szüretelt rezedára emlékeztető illat- és íz hatással rendelkező bor. 

Villány borai – Vörösborok

A borvidéket igazán a vörösborok jellemzik. Sokféle fajtából számtalan pincészet készít különböző, egyedi stílusú, hangulatú borokat, egyedi filozófiával. A végeredményhez hozzájárul a mediterrán hatás, a borász elképzelése, valamint a fajta jellege, karaktere. A hagyományos fajták - a kékfrankos, a portugieser és a kadarka – mellett megtaláljuk a cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot és pinot noir fajtákat is, melyeknek a villányi borvidék lejtőinek mikroklímája ad különleges jelleget.

Portugieser

Villány védjegye a portugieser, szinte minden borász kínálatában megtalálható fajta, melyet régebben még kékoportóként emlegettünk. Többféle eljárással dolgozzák fel a szőlőt, ami több kategóriába engedi elhelyezni a belőle készülő bort. Egyik a friss, könnyen fogyasztható, túlhordózásmentes, gyümölcsös ízű  – az alapbor. Másik az általában Márton nap környékén megjelenő primőr portugieser és ma már gyakran találkozunk a „nagy bor” kategóriába sorolható, tartalmas, testes portugieserekkel, amikre egyre nagyobb az igény.

Kékfrankos

A kékfrankos szőlő inkább a hűvösebb termőhelyeket szereti, ezért nem minden villányi borász foglalkozik vele. Akik viszont igen, azok magas szintre fejlesztették már a technológiát és kellően sok ültetvényt telepítettek ahhoz, hogy a fajta szép eredményeket érjen el ezen a borvidéken is. Szelíden fanyar íz világgal rendelkező, enyhén savas, gyümölcsös illatú vörösbor.

Cabernet Sauvignon

A világon szinte mindenhol – Chilétől Kalifornián át Ausztráliáig - megtalálható fajta, mindenki találkozott már vele valamilyen formában és fel is tudja idézni a jellemző ízt. Testes, fanyar, sokszor barrique hordós ízek a legkülönfélébb illatokkal párosulva adják ezt a robosztus vörösbort. Számtalan cuvée alapja, általában szerényebb, lágyabb fajtákkal házasítják.