A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet

Van egy terasz Kisharsányban, ott is a Fekete-hegyen, ahonnan gyönyörű a kilátás. A terasz további titka viszont, hogy ez egy pincészet terasza, s bizony igen kiváló borokat mérnek itt. A terasz gazdája a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet, akik több mint húsz éve tevékenykednek ezen a borvidéken, s váltak a villányi borászatok egyik legfontosabb képviselőjévé. 

„Hiszünk abban, hogy a borok minőségét döntően a szőlő határozza meg. Szép bort csak kiváló szőlőből lehet készíteni, hiszen a házat is az alapoknál kezdjük építeni” – árulja el Debreczeni Mónika, a Vylyan birtokigazgatója. „Hiszünk a természetben, egymásban és önmagunkban. Minden tudásunk és hitünk itt ölt testet. A kezdetektől fogva a lehetséges legjobb borok készítését tűztük ki célul. A Vylyan címkét viselő borok mögött tudásunk legjava a garancia, hiszen jól tudjuk, a bizalom nagyon nagy érték.”

Az elmúlt évtizedekben pedig megszámlálhatatlanul sok alkalommal adták ennek bizonyságát. A borvidéken általános pincemodellel szemben a kisharsányi Fekete-hegyen, szőlőterületeik szívében alakították ki a birtok központját - ezzel is kifejezve a termőhelyhez, szőlőültetvényekhez való kötődésüket. 

A 1992 és 2004 között telepített, 120 hektáros, déli, dél-keleti tájolású ültetvényről szüretről-szüretre a szőlő és az évjárat sajátosságait szem előtt tartva alakítják borkészítésüket. Nem is az adatok felsorolása a cél, hogy hányszor hoztak haza aranyérmeket külföldről, hogy milyen jelentősége volt az első regionális Decanter-trófeának, hogy hány kóstolót tartottak, hány borvacsorát és hány vendég fordult meg a pincében s a teraszon.

Sokkal fontosabb az a szellemiség, amit a Vylyan (és a birtokot működtető emberek) képviselnek. Hogy számukra a bor nem csak termék (persze az is), hanem hagyomány, kultúra és jövőkép. Úgy karolják fel az őket befogadó táj emlékeit, hogy közben óhatatlanul beleégetik magukat a jövőbe, kultúrateremtésben, kultúra közvetítésében élenjárók s ezért minden tisztelet megjár nekik.

Rendezés:
Nézet: