A Pannon Borbolt bemutatja: Vesztergombi Pince
Minden régi, nagy múltú városnak megvannak a várossal élő, öregedő és megújuló családjai. Ilyen a Vesztergombik családja is, akiknek élete szorosan és elválaszthatatlanul egybeforrt Szekszárddal. Bizonyítja ezt a címkéiken használt, 1700-as évek elejéről származó családi címer, aminek tanúsága szerint a család régóta művel szőlőt és készít belőle bort.
Szekszárd első hegybíróját Vesztergombi Györgynek hívták, ami abban az időben a magas szakmai elismertség mellett a széleskörű társadalmi elismertséget is jelentette. Fontos hivatal volt, ahogy ma is az, hiszen akkor merült fel először az igény, hogy rendszerbe fogják a szőlőhegyen dolgozó gazdákat és az ott megtermelt bort nyilván tartsák. Ettől az időtől találhatók konkrét számok a szekszárdi borokról.
Fontos megemlíteni, hogy a Vesztergombi család klasszikus nagyparaszti gazdaságot birtokolt. A szocializmusban nem tette könnyebbé a család életét az sem, hogy a nagyapa, id. Vesztergombi Ferenc koronaőrként szolgált a világháború idején, és szinte mindenét elvették, erőszakkal a tsz-hez csatolták.
A megmaradt szőlőterületek, az akkoriban engedélyezett fejenkénti 800 öl, a személyes fogyasztáson túl fontos feladatként őrizték a családi hagyományokat. Minden ősszel a szüret volt talán a legfontosabb családi találkozó, ahol jó hangulatban adtak hálát a termésért. Készült vörösbor, amit hordóban érleltek hosszabb ideig, készült siller, amit naponta fogyasztottak, és készült fehérbor is hagyományosan. Az ilyen szüreteken szinte észrevétlenül lett a fiatal generáció is a szekszárdi szőlőhegy ismerője, rajongója.
Amikor megtörtént a rendszerváltás, kinyílt a lehetőségek tárháza. Tíz hektárra alapozva 1991-ben megalapították a mai napig működő családi vállalkozást, két évre rá pedig megválasztották Vesztergombi Ferencet az „Év Borásza” -nak. Harmadikként nyerte el ezt az igen rangos elismerést, ami akkoriban nem csak borász szakmai érvek, az elkészített borok minősége okán került kiosztásra, hanem szólt a borvidékért, a borvidéken épülő borász közösség érdekében végzett munkának is. Ez utóbbi abban az időben talán nehezebb, emberpróbálóbb feladat volt, mint a birtok fejlesztése.
Idővel a területek növekedtek, s a család fiatal generációi is egyre nagyobb részt vállaltak a munkából. Jelenleg 27 hektár szőlőterületen dolgoznak. Ennek a nagy része újratelepített, viszonylag fiatal szőlő, de ezek között is sorban lépnek a felnőttkorba az ültetvények.
A pincészet pinot noir rozéja minden évben újborként kerül forgalomba. Az egyik legkorábban érő kékszőlő fajta, ami friss rozénak elkészítve remek, üde kísérője az újbor ünnepének. A fajta tradicionális palackjába, burgundi palackba töltik. Friss, epres, erdei gyümölcsös illatok, lesimult savak, behízelgő ízek.
