A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

A 9 leggyakoribb bormítosz

Ismerünk jó sok hagyományos bölcsességet a borral kapcsolatban. Néhány közülük igaz, a többség viszont csak mítosz, vagy tévhiteken, elavult ismereteken alapul. Utóbbira kerestünk néhány példát. Kezdjük az összes közül talán a leggyakoribb mítosszal! Azért fontos ezekről tudni, mert minél több ismeretünk van, annál magabiztosabban mozgunk ebben a világban - legyen szó akár bor vásárlásról, ajándékozásról vagy egy kóstoló megszervezéséről. 

1. A vörösbort szobahőmérsékleten kell szervírozni

Ez a bölcsesség régen igaz volt, amikor a szobák hőmérséklete 17-18 fok körüli volt. Manapság egy átlagos szoba hőmérséklete 20-23 fok, ez a vörösbornak már nem felel meg. Egyszerűen túl meleg ahhoz, hogy élvezhető legyen. Fajtánként is eltérő az ideális hőmérséklet: egy cabernet sauvignont felszolgálhatunk 18 fokosan is, míg egy könnyű kadarka vagy portugieser akár 14-15 fokra hűtve is szép formáját mutathatja. 

2. A vörösbor több szulfitot tartalmaz, ezért erősebb fejfájást okoz, mint a fehérbor

A szulfitok mint tartósítószerek megtalálhatók a mindennapi élelmiszereinkben is. A népszerű hiedelmekkel ellentétben ezek nem okoznak fejfájást. Sőt, a vörösborok kevesebb hozzáadott szulfitot tartalmaznak, mint a fehérborok, mert a kékszőlő héjában több természetes tartósítószer van. A kisebb alkohol tartalommal rendelkező fehérborok igényelnek több kén-dioxidot, hogy megakadályozzák az oxidációt. 

A fejfájást általában a kiszáradás okozza. Az alkohol vízhajtó hatású, rengeteg vizet von ki a szervezetből. Egyébként meg lehet előzni a fejfájást, figyeljünk arra, hogy kétszer annyi vizet igyunk, mint amennyi bort. Ezzel visszapótoljuk a hiányzó folyadékot és másnap nem lesz semmi gond.

3. A bioborok nem tartalmaznak szulfitot

A szulfitok az erjedés folyamatával egyidejűleg keletkeznek, így minden bor tartalmaz természetes módon szulfitokat. A bio borok hozzáadott szulfitokat nem tartalmaznak.

4. A vörös borok kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint a fehér borok

Ez egy nagyon régi berögződés. A borok kalóriatartalma csak attól függ, hogy mekkora az alkoholtartalma és mennyi maradék cukrot tartalmaz. Nem ismerek olyan borkedvelőt, aki számolja a napi kalória bevitelt, de ha van ilyen, neki valamilyen alacsony alkoholtartalmú száraz bort ajánlanék, például egy friss portugiesert vagy kadarkát.

5. Minél vastagabbak a templom ablakocskák a pohár oldalán, annál jobb a bor

A templom ablak jelenség a pohár falán jelenik meg, mikor megpörgetjük benne a bort. Ez tulajdonképpen glicerin gyűrű, egy sűrű olajszerű anyag. A glicerin a borban található alkohol fajták egyike, így ez a jelenség csupán arra utalhat, hogy mekkora a bor alkoholtartalma.

6. A sajt és a bor tökéletes párosítás

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy bármilyen sajtot felszolgálhatunk bármilyen bor mellé. Ha jól akarunk választani, pár dolgot mindenképpen tartsunk szem előtt. A lényeg, hogy ízben harmonizáljon a kettő együtt, egyik se kerekedjen felül a másikon. A lágy sajtok krémesen szétolvadnak a szájban a bor társaságában és együtt egy új ízt képeznek. A félkemény sajtokhoz friss fehérbort, például olaszrizlinget érdemes próbálni, a márványsajtokhoz viszont a testes vörösbort és édes bort, mint például a tokaji szamorodnit.

7. Minél idősebb a bor, annál jobb a minősége

Nagyon gyakori mítosz, de csak ritkán igaz. Minden borfajtának egyedi életpályáját tervez a borász. Magyarországon a rozékat általában egy éven belüli fogyasztásra készítik, míg a friss fehér borok általában egy-két évig tárolhatók. Utána már veszítenek a savtartalmukból, kiüresednek. A mai vörösborok általában 2-4 évig terjedően őrzik meg minőségüket, ez alól kivételek például a természetes édes fehérek és a prémium vörösborok, melyek több ideig eltarthatók (akár 15-20 évig is). Ha esetleg annyira megkedveltünk egy bort, hogy többet vennénk belőle, mindenképpen érdeklődjünk vásárláskor az eltarthatóságáról. A borboltokban képzett személyzettel találkozhatunk, akik ebben is tudnak segíteni. 

8. Vegyük meg ezt a híres bort most, mert később sokat fog érni!

Egy bor árának összetétele igen komplex és sok tényezőtől függ: költségek, kereslet, borász ismertsége, csomagolás, hordó használat és még számos dolog. Ezek sokkal jobban befolyásolják a bor árát, mint hogy milyen évjáratú a bor. A prémium borok általában akkor kerülnek piacra, amikor a csúcson vagy a csúcs közelében járnak, tehát már nem szükséges érlelni. 

9. Nyissuk ki a palackot szellőzni!

Szellőztetésre többnyire a vörösborok esetében van szükség, a palack kinyitása után. Ha az illat zárkózott, nem érezzük azonnal, még nem jelenthetjük ki, hogy hibás, csak hagyni kell neki egy kis időt. Viszont ha a bornak szüksége van erre, akkor nem az jelenti a megoldást, ha kinyitjuk az üveget és úgy hagyjuk állni valameddig. Akkor lesz csak eredménye, ha a bor nagy felületen érintkezik a levegővel. Használjunk dekantálót hozzá vagy töltsük ki a bort a poharunkba és a szokásosnál többször pörgessük meg.

Tartalomhoz tartozó címkék: Pannon Bormagazin