A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján.

Egy újjászülető borászat

Új ízekért, élményekért, egzotikus, mégis ismerős borokért nem feltétlen kell földrészeket átutazni. Néha elég, ha körbenézünk a sokszor autóútnyi távolságban lévő szomszédos országok borvidékein. Ezernyi kincset és csodát találunk majd!

Egy borászat, amire nem véletlenül figyeltek fel a borkedvelők szerte a világban. Az Avincis Pincészet a Drăgășani borvidéken,  Olténia északi részén, az egykori Szörényi bánság területén, kivételes adottságú ültetvényeken termeli a helyi szőlőfajtákat és világfajtákat. Az Avincis a romániai borkészítés újjászületésének jelképe lett, boraikat már ott jegyzik a legjobb nemzetközi tételek között. 

Valeriu és Cristiana Irinel Stoica borászata az elmúlt években kivívta a nemzetközi boros világ figyelmét. Nem véletlenül. Az Avincis Pincészet a romániai borkészítés újjáéledésének jelképe lett. Munkájuk során visszaállították a családi borászat régi fényét. Közel ötven hektáron termelik a világfajtákat és helyi szőlőfajtákat Olténia északi részén, az egykori Szörényi bánság területén, kivételes adottságú ültetvényeken.

A családi borászat központja mint egy hajó jelenik meg a Dobrușa domb tetején, belesimulva a környezetébe, ringatózva a szőlőtengeren. A Drăgășani borvidék mindig is híres volt ropogós fehér borairól, de ma már vörösborairól is elismerően zeng a román és nemzetközi borszaksajtó: nem kis részben az itt termett cabernet sauvignonnak és a Negru de Drăgășani-nak köszönhetően.

A történelmet megízlelve

Ercsey Dániel érzékletes leírást ad a borvidékről a Pécsi Borozóban. A névadó település nem rejt túl sok látnivalót, pedig 1936-ban itt alapítottak szőlészeti és borászati kutatóintézetet. A várost övező dombhátakon a modern román borkészítés legnevesebb birtokai kémlelik az Olt irányába lefutó szőlősorokat és a távolba vesző Duna menti síkságot.

Az Olt-folyó szűkülete száz és száz kilométeren keresztül az egyetlen természetes átjáró Erdély és Havasalföld között, így nem csoda, hogy csaták sokasága zajlott errefelé. Az erdélyi román pásztorok, főként a már említett resinári románok itt hajtották át legelőváltáskor a gyakran félmilliósra duzzadt juhnyájaikat.

A gazdag román bojároknak és nemesi családoknak már egészen korán szőlőskertjei voltak errefelé. Talán a római kor maradványa a borvidék, de az biztos, hogy kiterjedt birtokok voltak errefelé már régen is. Ezeken a borbirtokokon ma az ország legjobb borait készítik.

Az Avincis birtoka az Olt jobb partján helyezkedik el, a Kárpátok és az alföldi területek által határolva. Az uralkodó talaja agyag és mészkő, homokkal. Az éghajlat mérsékelt kontinentális, mediterrán hatásokkal, karakterét a kiegyensúlyozottsága adja. A völgyben az Olt a meghatározó, a folyónak köszönhetően az ültetvény még a legforróbb nyári hónapokan is sok nedvességet kap.

Az Avincis birtokán 43 hektárnyi szőlőt művelnek, az ültetvények teljesen beterítik a szelíd lejtőket. Ennek köszönhetően a fennsíkon a szőlőtőkék a nap első és utolsó napsugarait is begyűjtik. A szőlőt ma is kézzel szüretelik, a birtokközpont közelségének hála szinte azonnal fel is dolgozzák. A minőség jegyében a legmodernebb technikát használják. Nem csak a tradíciók ápolása a cél, de a folytatása és kiteljesítése is.