Koch Csaba

Két fontos magyar borvidéken is jelen van a Koch Borászat: a Hajós-Bajai és a Villányi borvidéken is magabiztosan, tudatosan készítik a területek erényeit maximálisan kiemelő boraikat. Ritka adottság és lehetőség ez, amit alázattal és hozzáértéssel használnak ki a pincészetnél. 

"A bor készítésének sok jó útja van! Minden út jó, aminek a vége egy egészséges, hibátlan, tiszta ízű bor, és minden bor jó, amely valamely fogyasztó örömére szolgál" - mondta el Koch Csaba. 

A család őse Koch József volt, aki előbb 1746-ban Hajósra érkezett, majd 1748-ban Császártöltésen telepedett le. Ő volt az első kereskedő a községben, a falut alapító 13 család egyike volt. Szőlőtermesztésbe és borászkodásba kezdett, ami aztán tovább szállt apáról fiúra 10 generáción keresztül. Koch Csaba gazdag családi történetbe született bele, hiszen nagyapái és dédapái is szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkoztak. Már gyermekkorában megszerette a szőlőt, a löszfalba vájt pincék illatát és hangulatát.

"A bort a szőlőből szemlélem, a boraim ízét a szőlő húsából, érettségét magjából érzem ki: imádom csipegetni, kóstolgatni, megrágni a bogyót" - árulta el a borász. 

A pincészetet lassan, lépésről-lépésre építették fel. Mint szőlész és borász abban hisz, hogy a megfelelő szőlőfajták kiválasztásával, nem mennyiség-, hanem minőségorientált termesztés technológiával kiváló minőségű borokat lehet készíteni a Hajós-Bajai borvidéken is. Hiszen az ország ezen részén a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely a szőlő minősége szempontjából az egyik legfontosabb tényező. A modern technológia pedig összeegyeztethető a hagyományos borkészítési és kezelési eljárásokkal.

A borotai központtal működő szőlőbirtok a Hajós-Bajai borvidék része, 90 hektáron gazdálkodnak. Néhány éve szőlőterületeket vásároltak Diósviszlón is, a Villányi borvidéken, ahol 10 hektárt művelnek. 

A Hajós-Bajai borvidéken a javarészt saját telepítésű fiatal ültetvények vannak: kadarka, pinot noir, kékfrankos, chardonnay, ottonel muskotály, rajnai rizling, cserszegi fűszeres. A terroir a borvidék egyik gyöngyszeme. A felső-bácskai barna csernozjon talaj magas humusz-, mész és tápanyagtartalma, jó vízgazdálkodása miatt az itt termelt szőlőből készült borokat gazdag íz- illatanyagok, nagy, de szép savak és magas alkoholtartalom jellemzi.

Itt saját szőlőművelés módot alakítottak ki, saját szőlőtermesztéstechnológiát dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy a szigorú metszés után nem korlátozzák a szőlőtőke szabad növekedését. Nagy szellős lombozatot érnek így el, és a fotoszintézis szempontjából leghatékonyabb lombozatot. Az eredmény magas minőség és alacsony önköltség, a szőlőtőke pedig boldog, hiszen a lehető legtöbb napfényt tudja hasznosítani.

A villányi ültetvényeik Diósviszló mellett találhatók, Villány egyik legjobb termőhelyén. Diósviszlón mély a talaj és nagyon magas a kötöttsége, ezért nagyon jó a vízmegtartó képessége, ami a rapszodikussá váló csapadékviszonyok miatt különösen fontos. Itt cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot és syrah van a tulajdonukban: rendre díjnyertes borok készülnek az itt szüretelt gyümölcsből. A Vin Art Pincészet Nagyharsányban, egy XIX. század végén épült présházban található. Elsőként a 13 méter hosszú pinceszárnyat tették lakhatóvá.