Borok a polcról: Fekete Borpince Syrah 2015
Sorozatunkban keddenként leveszünk egy-egy számunkra kedves bort a polcról, s ha már van rá alkalom, írunk kicsit a pincészetről is!
A Fekete család az 1960-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel. Mára a szekszárdi Iván-völgyben található pince körzetében megvásárolt területekkel együtt közel 9 hektárra nőtt a család rendkívül jó adottságokkal rendelkező szőlőtermő területe.
"A családi hagyományokat követve, szüleim munkáját folytatva kezdtem el borokat készíteni. Kezdetben saját magam és családom részére állítottam elő a bort, ezért is különleges gondossággal és odafigyeléssel végeztem a munkám. Később a borkészítés választott szakmám és hivatásom lett, a pincészet kibővült és családi vállalkozássá nőtte ki magát” – meséli Fekete Mihály Endre.
A borász kisgyerek kora óta szerelmese az Iván-völgyi családi birtoknak. Mokány kisfiú lévén, már 10 évesen segített szüleinek a félhektárnyi szőlőültetvény művelésében. Azt, hogy borász lesz, 14 évesen döntötte el, amikor édesanyja egyszer paradicsomért küldte a telekre. Ekkor nyűgözte le „életfogytiglan” a táj szépsége.
Az általános iskola elvégzése után mezőgazdasági szakközépiskolában, azután pedig a gyöngyösi főiskolán tanult tovább agrármérnöknek. A főiskolai évek alatt megnősült, fia született, s bár a családi pincészettől nem szakadt el, külkereskedőként helyezkedett el a szekszárdi húsiparnál. Közben segített szüleinek a bor készítésében és értékesítésében. Úgy adták el a bort, ahogy tudták. Házról-házra jártak, de a Babits utcai otthonukban is mérték a jó szekszárdi vöröset, gyakran becsöngettek ugyanis hozzájuk a Babits Mihály szülőházát felkereső szomjazó turisták. Kékfrankost és zweigeltet adtak el nekik. Terméskorlátozást még nem alkalmazták, így ha sok szőlő termett, több jutott a vevőknek is. Egyedül a cabernet fajtákból készült borok nem voltak eladóak. Abból olyan kevés készült, hogy a család fogyasztotta el, rendszerint ünnepnapokon.
A Fekete-borpince fokozatosan fejlődött az idők folyamán. Az édesapa bölcsen befektetve a család megtakarított pénzét, ültetvényeket vásárolt idős Iván-völgyi gazdáktól, akik örültek, hogy szőlőjüket a jövőben is értő kezek művelik majd.
A gazdálkodás során a pincészethez tartozó területek ökoszisztémájának és biodiverzitásának megőrzése kiemelt szempont. Emellett fontos, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a vegyszermaradék-tartalom az érett szőlőben. A hangsúly a megelőzésen van: az a tapasztalat, hogy ha sikerül elérni, hogy a szőlő a fejlődésének kezdeti szakaszában erős és egészséges maradjon, akkor később, a virágzás időszakában lecsökken a fertőződés veszélye. Ezért a birtokon a gyomirtást lehetőleg kapálással végzik, az érett szőlőt kézzel szüretelik.
A szőlőművelésnél a biológiai növényvédelem módszereit részesítik előnyben. A szőlőbirtokon hosszú évek óta több madáretető is található. Az itt telelő madarakat etetéssel tartják a területen. Jól megfigyelhető volt, hogy néhány év alatt visszaállt a birtokon a madarak és rovarok természetes egyensúlya. Ezért már hosszú évek óta nem használnak rovarölő szert és nincs rovarkár. A szüret előtti időszakban pedig már egyáltalán nem permeteznek, vagy ha ez mégis szükséges, akkor kizárólag ártalmatlan szerekkel, hiszen a szermaradványok egyébként az erjedést is megzavarhatják.
A 2015-ös syrah borsos, hamisíthatatlan fajtajelleges illattal nyit. Aztán ízben fűszeres, van test, ribizke is bőven. Pici hordó édesíti, s már az első tekintésre is tekintélyes szín a pohárban teljesedik szinte tintává. Komplex bor, vadborsos, mentás felhanggal.
