A cabernet sauvignon jellemzői
Testes, összetett, nagy borokat lehet készíteni a cabernet sauvignonból, különösen szép tételekben gyakran jelennek meg a fekete bogyós gyümölcsök illat- és ízjegyei. Marhasültekhez, vadpörköltekhez éppúgy jó fogyasztani, mint különböző pástétomokhoz vagy érleltebb sajtokhoz.
A cabernet sauvignon világelsőségét a vörösborok között nem lehet letagadni. Nemzetközi viszonylatban az egyik, ha nem a legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő. Népszerűségét jól mutatja, hogy a világ borvidékeinek legtöbbjén jelen van, s az összes jelentős szőlőtermelő országban készítenek belőle bort.
A cabernet sauvignon eredete
Délnyugat-Franciaországból származik, s bár először csak a 17. században említik írásos források, vélhetően jóval korábban termesztett szőlőfajta volt már a térségben. Kialakulása természetes úton történt, az anyatermészet végezte el a nemesítést: a szintén itt őshonos cabernet franc és sauvignon blanc szőlőfajták vadon történő beporzásának eredménye. Neve is erre utalhat: a francia „sauvage” szó jelentése vad. Ezt a származást ráadásul DNS kutatásokkal is bizonyították.
A cabernet sauvignon a nagy bordeaux-i borok egyike, a klasszikus házasítás fő fajtája a merlot és a cabernet franc mellett. Franciaországból kiindulva ugyanúgy megtalálta a helyét az amerikai kontinensen, mint Ausztráliában, világszerte 260 000 hektárnyi területen található meg. Világviszonylatban a huszadik század végéig a legnagyobb területen telepített szőlőfajta volt, amíg a merlot meg nem előzte.
A világon tapasztalható trendekkel összhangban Magyarországon is rengeteg borvidéken telepítették, Villányban különösen nagy népszerűségnek örvendett, amíg a cabernet franc el nem vette az elsőbbségét. Magyarország a szőlőtermesztés északi sávjában található, ezért a klímája nem a legoptimálisabb a cabernet sauvignonnak. Ennek eredménye, hogy még ma is sokszor lehet belefutni éretlen, szárító, kesernyés és paprikás érzetű cabernet sauvignonba. Ezeket hiába érleljük, az idő nem segít rajtuk. Szerencsére főleg a Villányi és Szekszárdi borvidékek már alkalmasabbak arra, hogy a fajta a szebbik arcát mutassák meg a borászok, s kiemelkedő borokat készítsenek.
A szőlőfajta jellemzői
A fajta népszerűsége részben a termesztése viszonylagos egyszerűségének köszönhető: vastag héja ellenállóvá teszi a rothadásnak, s jól tűri a fagyot. A szőlőfajta közepesen vízigényes, a meleg klímát szereti, viszonylag későn virágzik és későn érik be. Magas csersavtartalma miatt kiemelten fontos, hogy a gyümölcsöt a teljes érettség állapotában szedjék, máskülönben éles, szárító érzetű, zöldpaprikás jellegű bort ad.
A cabernet sauvignon bor jellemzői
A cabernet sauvignonból közkedveltsége a bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető.Határozott szerkezetű bor, magas sav és tannin tartalom jellemzi. A feketebogyós gyümölcsösséget mindig keresni lehet benne, s a dohány is gyakran ismertetőjegye.
A cabernet sauvignon tipikus partnerei a lágyabb, keménységét jobb egyensúlyba helyező borok. Fordított esetben a test és csersavtartalom növelése érdekében cabernet sauvignont használhatnak a házasításoknál, s a fajta közkedvelt alapanyaga a rozéknak is.
