A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján. Értettem
Termékek Menü

A szürkebarát bor jellemzői

Az ősi, francia eredetű szürkebarát szőlő szép karriert futott be Magyarországon,  a Badacsonyi borvidék például elképzelhetetlen lenne nélküle. A szürkebarát, ha gondosan és szépen van elkészítve, gazdag ízeket, komplex testet és elegáns savakat mutat.

A szürkebarát eredete

Magyar neve miatt talán nem is gondolnánk, hogy milyen ősi francia felmenőket tudhat magáénak a fajta. De ha azt mondjuk, pinot gris, már érthetőbb a burgundi eredet, s a szülőknek megjelölt pinot blanc és pinot noir. (Sőt, sokan eredetileg a pinot noir egyik klónjaként írják le.)

Itt a kora középkor óta termesztik, nemzetközi karrierbe csak a 14. század hajnalán kezdett, ekkor került például Svájcba és Magyarországra is. Érdekes módon Németországba csak a 16. században terjedt el, s mára megtalálható kanadai, új-zélandi, dél-afrikai, ausztrál ültetvényeken is. 

De hogyan kapta ezt a beszédes nevet magyar földön? Bizony, nem véletlen az áthallás, a borászkodásban élen járó szerzetesrendekkel közvetlen a kapcsolat. A kolostorokban és rendházakban gazdag kultúrája volt a szőlőtermesztésnek, -nemesítésnek és a borkészítésnek. Nem is lehet eléggé hangsúlyozni, milyen elévülhetetlen érdemeket szereztek a borkultúra megőrzésében és ápolásában.

A látszat ellenére a szürkebarát nem a Ferences rend szigorú ágáról, az itthon cseri barátoknak hívott, szürke csuhás obszervánsokról kapta a nevét. Kézenfekvő lenne, de a magyarázat egy kicsivel bonyolultabb. A Balaton-felvidéken hagyományosan a Pálos-rend volt elterjedt, s a keresztelő a badacsonyi Esterházy Hitbizomány főintézője, Krassay Vilmos volt.

“1263‐ban keletkezett a badacsonytomaji pálos kolostor, mely mellett lévő kút forrásvize ma is csordogál, szívesen isznak belőle az arra járó turisták, zarándokok. Ennyi maradt az egykori épületből. Vélhetően a pálos barátok itt termelték azt a szőlőt, melyből a Badacsonyi Szürkebarát bor készült. A pálosok kezdetben ugyanis szürke csuhában jártak, amelyet csak 1341‐ben váltottak fehérre, hogy megkülönböztessék magukat a kóbor barátoktól, akiknek szintén szürke volt a ruhájuk, és némely esetben pálosoknak adták ki magukat.” P. Bátor Botond: Pálosok nyomában 

A szürkebarát bor jellemzői

A legenda szerint, ami valószínűleg igaz is, azért esett a választás a szürkebarátra, mert a szerzetesek olyan szőlőt kerestek, ami cukor hozzáadása nélküli is kellemesen édes bort ad, hiszen a misebor egyik feltétele, hogy utólag nem lehet belekeverni semmit. 

A Magyarországon ma körülbelül ezer hektáron termesztett szőlő esetében még mindig nem beszélhetünk egységes stílusról, s a mennyiségi szempontot előtérben részesítő szemlélet évtizedei se tettek jót a fajta megítélésének. Pedig a fajta sokszínűsége az igazi értéke, a ress, gyümölcsös, száraz boroktól az érleltebb, komplexebb tételeken át a nemesrothadáson átesett szőlőkből készített különlegességeik sokféle arcot képes megmutatni.

Jó cukorgyűjtő lévén sokan félszáraz-félédes borként palackozzák, s ha sikerül a bort élet erősségét, lendületét is megtartani, emlékezetes évjáratokat adhat. Ízét élénk, de finom savösszetétel jellemzi, ami mellett általában diszkrétebb, ásványi jellegű, fűszeres, gyógyfüvekre, például édesgyökérre, macskagyökérre emlékeztető jegyek is feltűnnek. 

Főleg így tavasszal tésztaételek, sajtok, zöldségek, spárga, quiche és citromos sütemények kivételes kísérője lehet.

Tartalomhoz tartozó címkék: Pannon Bormagazin bormagazin cikkek