A webhely cookie-kat használ a működéshez, a felhasználói élmény javítására és személyre szabott ajánlatok készítésére. Tájékoztató az Adatkezelési nyilatkozatban a lap alján.

Borok a polcról: Vina Belje Graševina 2016

Sorozatunkban keddenként leveszünk egy-egy számunkra kedves bort a polcról, s ha már van rá alkalom, írunk kicsit a pincészetről is!

A Belje Pincészet Horvátország legnagyobb szőlőterületét irányítja, közel 600 hektáron termesztenek szőlőt. A régi borospincét már 1526-ban megemlítették a mohácsi csata leírásában, a mai borászat pedig messzemenően megfelel az évszázados múlt hagyományainak, hiszen boraik a legismertebb horvát borok között vannak.

A literes kiszerelés a Belje grasevinák (egyik) best buy bora: mint mindig, a 2016-os most is hozza a kötelezőt. Friss, kellemes, fajtajelleges gyümölcsökkel, ami akár fröccsben is megállja a helyét. Illatában alma, érett őszibarack, icipici mézzel a végén. Ízében inkább citrusos, zöldalmás jó savakkal párosítva.

A Hercegszőllősön található régi pince és kóstolóterem díszbejárata mellett két évszámot festettek fel a falra. Az első 1526, de nem a mohácsi vész emlékét őrzi ez a szám, hanem a pince építésének, pontosabban első említésének dátumát. A másik szám 1697 a pincét építő törökök kiűztetésének éve, amikor is a Savoyai-család birtokába került Baranya jelentős része. Ekkor alakult meg a bellyei grófi uradalom, benne fontos alkotórészként a hercegszőllősi pincészettel (de ide tartozott anno Villány is).

A régi borpince kalandos évszázadokat élt meg. Tartottak benne természetesen bort, de háborúban lőszert s foglyokat is egyaránt, bár ez utóbbiak bort nemigen kaptak. Az idő s a közelmúlt háborús eseményei egyaránt megviselték az épületet, s a privatizáció során sem a legjobb kezekbe került. Amikor a legutóbbi tulajdonosváltás megtörtént és az Agrokor társaság tulajdonába került a baranyai háromszög meghatározó agrár-szereplőjeként ismert Belje holding, s annak pincészete is, a tulajdonosok a teljes felújítás, átalakítás és minőségi fejlesztés útja mellett tették le voksukat.

Az évszázados pincét hónapokon át, kizárólag kézi munkával renoválták, több száz új hordóval helyettesítették az elöregedett példányokat s egyben megkezdték egy vadonatúj borászati üzem építését, amelyet 2011 szeptemberében avattak fel. Az új borászat (Közép-Európa legmodernebb technológiájával) közvetlenül a szőlősorok tövében épült fel, itt szinte egy tagban 583 hektáron gazdálkodtak, 150-220 méteres tengerszint feletti magasságban terülnek el az ültetvények, ennek terméséből készül bor. Elsősorban olaszrizling, vagy ahogy horvátul hívják: graševina.

A pince az egyik legnagyobb Horvátországban, különleges módon épült úgy, hogy két emelettel rendelkezzen. A felső szint a “gátor”, Baranyára jellemző, mert a pince nem a földbe vájt, hanem a Bánihegybe, s pontosan a klasszikus borospincét utánozza, amilyen a pince alsó szintje is. A felső szinten összesen 71 nagy hordó található, a szlavóniai tölgyfa Spačva erdeiből származik. Ott van elhelyezve minden borospince legnagyobb kincse, a borarchívum, ahol több mint 20 ezer palack bor pihen, a legrégebbi 1949-ből.

Az olaszrizlingből minden évben több típus is készül, de van mellette chardonnay, rajnai rizling és szürkebarát is. A fehérek mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a vörösborokra is, elsősorban merlot, cabernet sauvignon, kékfrankos és pinot noir borokkal jelentkeztek a piacon. Az utóbbi néhány évben jelentős eredményeket értek el nemzetközi borversenyeken is.  

A Vina Belje minden nap nyitva áll a látogatók előtt, érdemes végigautózni a 8 kilométeres „borúton”, a szőlősorok között, majd megpihenni a kilátónál, s csak ezután leereszkedni a borpince mélyére, bejárni a szinteket s végül az ízléssel formált kóstolóteremben lekontrollálni, milyen borok is teremnek a Báni-hegyen.