Február van, figyeljünk kicsit a furmintokra! A fajtanépszerűsítő kezdeményezés egy nagyon jó ötlet arra, hogy kicsit nagyobb figyelmet szenteljünk a fajtára. Mi most kettő hosszabb, de annál izgalmasabb cikkben ünnepeljük a furmintot. Szabó Zoltán borász barátunk hiánypótló nyomozásából közlünk részleteket, melynek végén egy rendkívül megdöbbentő állítás is kiderül a furmint származásával kapcsolatban!
A furmint minden nemzetköziessége ellenére az egyik legmagyarabb szőlőfajtánk. Senki nem vitathatja el, hogy itt lett azzá, ami. Több régi honos szőlő mellett ráadásul az az előnye is megvan, hogy a legismertebb magyar borvidék egyik (ha nem a) legfontosabb fajtája, és a legnépszerűbb is, (legalábbis külföldön) mint az aszú lényeges alkotóeleme.
"A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként. Ki milyet szeret, aszút, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak." Hamvas Béla: A bor filozófiája
A legnagyobb tábor szerint a Szerémségből (ma Horvátország keleti, Szerbia nyugati része) terjedt el a Kárpát-Medencében. Sokak számára tartja magát azonban az elképzelés, hogy az őshazája Magyarország, ugyanakkor több jel utal Dél-Itáliára is, mint szülőhaza. Száz százalékos bizonyosság mindenesetre nincsen.
A furminttól elvitatni nem lehet, hogy Magyarországon, Hegyalján „fejlődött”, szelektálódott azzá a különleges adottságokkal bíró borrá, aminek ma ismerjük. A legújabb genetikai vizsgálatok a furmint és a középkori gouais blanc (hunszőlő) között rokonságot mutattak ki. Utóbbi sok híres fajta felmenője. Leszármazottai között van a rizling, a chardonnay, a gamay és egy sor régi fajta, köztük bizony a furmint is.
Neve francia jövevényszó, eredete latin, jelentése búza, amivel az érett furmint aranyló, kalászokra hasonlító színére utalhattak. Más elmélet szerint a cukortartalom növelése érdekében szalmán aszalták régen a szőlőt, így készült belőle az édes bor.
A legendákban azt olvashatjuk, hogy a tatárjárás során elmenekült, majd az országba visszatérő IV. Béla hozhatta magával a szőlőt a hazánkba. A furminttal kapcsolatos történelmi leírások a 16. század óta rendszeresnek mondhatók. 1571. május 15-i keltezéssel részletes írásos emlék számol be a Hétszőlő szőlőültetvényeinek növekedéséről.
A páratlan népszerűsége és gyors elterjedése elsősorban a szőlő természetes tulajdonságainak köszönhető, s annak, hogy a kor szegényes technológiai feltételei mellett is kivételes édes borokat lehetett készíteni belőle, s a tokaji aszú egyik legfontosabb alapanyagaként tartották számon.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy kivételesen szép száraz fehérborok készülnek belőle, melyek szépen menetelnek előtte az ismertségi és népszerűségi világranglétán, de ez lassabb menet. Millió hektó reduktív újvilági fehér és százezer palack petrolos rajnai rizling közül kell kitűnnie a Tokaji háttérből – bármilyen terhes is legyen egy idő után ez az örökség. Hogy a furmint tehát magabiztosan hozza a világszínvonalat, szinte kötelezően elővetíti, hogy az egyik legfontosabb magyar bortényező legyen. S mellesleg közben leszámolhatunk azzal a tévhittel is, hogy a fajta csak a Tokaji borvidéken működik szépen.
Magyarországon a nyolcadik legelterjedtebb szőlőfajta a furmint. Bora savdús, harmonikus összetételű, jellegzetes finom illatú és kellemes ízű, aszúsodásra, botrytisre hajlamos. Tokaj-hegyalján hagyományosan október 28-án, Simon és Júda napján kezdődik a szüretelése.
Száraz borként a neutrális borok közé tartozik, nincs meghatározó fő fajtajellege. Körte, fehér húsú gyümölcsök, birs, alma és barack. Különleges képessége, hogy könnyen megjelenik benne a termőhely, a terroir. Adottságainak köszönhetően kiválóan érlelhető.
Több fajtája, jellemző klónja is elterjedt, ezért meglehetősen változatosnak mondható előfordulása. Csak a piros furmintnak négy, a fehér furmintnak legalább kilenc alfajtáját tartják számon: nemes, hólyagos, vigályos, arany, madárkás, ligetes, csillagvirágú, rongyos és kereszteslevelű.
A második fejezetben Szabó Zoli a furmint származását illető nyomozásából idézünk izgalmas tudnivalókat!
(A cikkhez felhasználtuk Szabó Zoli borász hiánypótló és nagyszerű cikkét, amit a furmint kialakulásáról írt a Pécsi Borozó 2014/tavasz számában, s online is elolvasható itt és itt.)