Kősziklás Borászat

A Kősziklás Borászatot két jóbarát alapította Dunaszentmiklóson. A Neszmélyi borvidéken működő pincészetük a közeli „Kősziklás” dűlőről kapta a nevét. Döntően friss, gyümölcsös fehér- és rozéborokat palackoznak, de nem kell a szomszédba menniük az érleltebb vörösborokért sem.

"A borászat elindításának elsődleges célja az volt, hogy a borvidék értékeit megismertessük borkedvelő környezetünkkel" - jelezve ezzel, hogy a borkészítésen túl más célokat is meghatároztak maguknak. 

Szőlőültetvényük 45 hektáron terül el, tíz dűlőre oszlik fel. Az elmúlt húsz évben szépen fokozatosan felújították a területet, de néhány hektáron még szép kort megélt, fél évszázados tőkéket is gondoznak. 

Legnagyobb területen királyleányka, sauvignon blanc, olaszrizling, chardonnay, szürkebarát és Irsai Olivér fajtákat termesztenek, de találunk pinot noirt és kékfrankost is. 

A 2008-as indulást követő első években néhány ezer palack bort készítettek, mára az éves termelés eléri a százezer palackot. Fontos céljuk, hogy megtalálják azokat a szőlőfajtákat és a hozzájuk leginkább illő borkészítési eljárásokat, melyek jól tükrözik a Neszmély borvidék valódi értékét. "Kísérletező borászatként szeretnénk egyes évjáratokból ránk jellenmző kézműves borokat, igazi borkülönlegességeket is alkotni."

Feltételezhető, hogy a Neszmélyi borvidéken már a római korban is termesztettek szőlőt, de a középkor viszontagságai után a 18. század végére ismét fellendült a szőlőtermelés és a borkészítés. A filoxéra-vész irtózatos pusztítást végzett, de egy pozitív hozadéka is volt: elkezdtek az itteni homokos területekre is szőlőt ültetni. Hiába az évszázados múlt, az ötvenes évek végére elvesztette borvidéki rangját. 

A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról már Széchenyi István is írt dicsérő szavakat. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a 19. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.

A borvidék éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás kicsi és a napsütéses órák száma is elég nagy. Legjobb termőterületei a tengerszint felett 150-300 méterrel helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.